21. Fejezet: Újra Életben

Calla

Levegőért kapkodok, és a szemeim kipattannak! Zihálok, ahogy körülnézek a szobában. Megint a gyengélkedőn vagyok. Ezúttal nincs itt senki. „Miért ébredek mindig itt, a fenébe is!” – mondom hangosan. Próbálok felkelni, de kábelek és csövek állnak ki belőlem, és ragadnak rám. „Mennyi ideig voltam kiütve? Igen, annak a csőnek ki kell jönnie.” A hálóingem alól kivezető