Nolan Roth végigmérte a Caldwell család tagjainak arckifejezését; imádta az érzést, hogy mások sorsa a kezében van.

Elégedetten felnevetett, és Elena Caldwellre mutatott. Pökhendin így szólt: „Persze, ha nem visz rá titeket a lélek a gyilkosságra, hajlandó vagyok egy kis jóindulatot mutatni, és szerencsét hozni ennek a kis törvénytelen fattyúnak. Én, Nolan Roth, hajlandó vagyok elfogadni a lányoda