A szerző szemszöge

Lucian végignézett az alagsorában székhez kötözött szépségen. Eszméletlen volt, de még mindig ragyogott a lámpák fényében. Feltűrte az ingujját, miközben gúnyos félmosollyal figyelte.

Haja kontyba volt fogva, apró orra piroslott a kábítószer hatásától. Ajakai enyhén nyitva voltak. Lucian maga sem értette, miért bámulja őt ennyire.

A szék mögé sétált, és leült ahhoz az asztalhoz,