Szerzői szemszög

"Lenora... Hogy vagy, gyermekem?..."

Az apja barátja köszöntötte őt helyette. Lenora feszült mosolyt küldött neki. Ezek a hamis formalitások és csevegések mindig is undorították.

Minek fáradni vele, ha senkit sem érdekel.

"Térj a lényegre, apa..."

Helyet foglalt vele szemben. Az ebédlőasztal nem volt túl nagy, de így is elfért mellette 7-8 ember, szóval ésszerű távolság volt köztü