Ilja szemszöge

"Hány óra?"

– kérdeztem, miközben türelmetlenül ráztam a lábamat. Már órák teltek el azóta, hogy bement a műtőbe.

A közelemben akarom tudni. És mi a pokolért nehezedett el így a fejem?

Valaki bekopogott az ajtón, én pedig mohón odanéztem, azt remélve, hogy Szveta az, de nem.

"Mr. Rosztov, a vacsorája és a gyógyszerei..."

A nővér letette a tálcát az ágyam melletti pultra.

"Kérem, veg