Evander szemszöge

Már majdnem egy órája, hogy Aria két nap után magához tért. Csak bámul a semmibe, miközben a kezét az üres hasán tartja. Még a szeme sem rebben, és ettől megfagy az ereimben a vér.

Sosem féltem még ennyire a csendtől. Képtelen vagyok összegyűjteni annyi bátorságot, hogy felálljak a kanapéról, amelyen már két napja ülök, és odamenjek hozzá. Hogy a karjaimba zárjam, és elmondjam ne