Fém húst metsző, tompa, nedves hangja visszhangzott a levegőben.

Tört Ág mosolya ráfagyott az arcára. Hitetlenkedve bámult lefelé, és látta, hogy a szélenergiával sercegő nyílhegy kiáll a mellkasából.

A kín és az elszivárgó életének hirtelen lökete teljesen elnyelte.

– Hogyan lehetséges ez... – motyogta.

Élettelenül zuhant a fedélzetre.

– Tört Ág! – kiáltott fel Rozsdagyökér és Szőlőszóda döbbente