Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Roman felsóhajtott, és a karjaiba temetkező nőre nézett. Fel akarta emelni a kezét, hogy megnyugtatóan megveregethesse a hátát. Ám ahogy felemelte, a keze megállt a levegőben. Képtelen volt rávenni magát, hogy leengedje.

Végül Roman csak ennyit sóhajtott: „Iris, túl régóta védelek már. Nagyon remélem, hogy nem lesz következő alkalom.”

„Nem lesz.”

Iris még mélyebben fúrta magát Roman karjaiba. Ott,