Sienna karja, amellyel Kiant tartotta, kissé megfeszült a szavai hallatán.

Felsóhajtott, és visszakísérte a kisfiút a hálószobájába.

– Biztosan csak túlságosan hiányzik nektek. Nekem is nagyon hiányzik. Gyakran álmodom vele.

Kian, miután Sienna az ágyba fektette, lebiggyesztette a száját.

– De mami! Hazel és én nem álmodtunk. Mi tényleg...

– Tudom – sóhajtott Sienna.

Gyengéden betakargatta. – Egye