„Nagyon éhes vagy? Mert kihagyhatnánk a vacsora hátralévő részét” – javasolta Kellan előrehajolva az asztalon, miközben az állát az ökleire támasztotta.

Liana tágra nyitotta a szemét, és egyszerűen csak folytatta az evést – a kedvenc sült fésűkagylóját falatozta –, mielőtt lazán így válaszolt volna: „Türelem, jóképűm.”

Kellan felszisszent. Hátradőlt, hol erre, hol arra a felére fordulva küszködött