A kápolnába lépve Amalia Donata könyökébe kapaszkodott. Nem tudta, miért érzi magát annyira idegesnek, de határozottan az volt.

– Miért érzem magam olyan rosszul? – suttogta hirtelen Amalia.

– Mert egész életedben a templom volt a börtönöd, Amalia – jegyezte meg Donata, és megveregette a lány kezét. – Néhány nappal ezelőtt végre kiszabadultál a vallásod béklyóiból és a hozzá társuló fájdalomból, m