Amalia szorosan megölelte az apját. – Nem hiszem el, hogy vettél egy lakást a közelünkben.

– Még nem állok készen arra, hogy elengedjelek – Gideon a tenyerébe fogta a lány arcát, és megcsókolta a homlokát. – Nagyon büszke vagyok rád.

– Köszönöm, apa. – A lány ráragyogott.

– Soha nem fogom megunni, hogy halljam, ahogy apának hívsz. Soha.

– Várd meg, amíg a gyerekeink nagypapának hívnak – veregette