Kaida üres tekintettel meredt rá, és így válaszolt: "Mégis mik vagyunk mi… kisgyerekek, akik valami esti mesét mondanak egymásnak?"

Ezúttal a királyon volt a sor, hogy a szemét forgassa. Egyszerűen csak arra gondolt, hogy Kaidának valószínűleg annyira tönkrement a humora, hogy a viccei már a legkisebb mértékben sem mulatságosak. Mégis otthagyta az íróasztalát, és elfoglalta a lány melletti helyet.