Vera

Mielőtt észbe kapnék, már ott is van mellettem.

Ezúttal egyedül; Blaire biztosan a mosdóban van, vagy kerül engem.

– Vera – mondja. A hangja más. Lágyabb. Kétségbeesettebb. – Kérlek. Csak adj nekem öt percet.

Nemet kellene mondanom. Meg kellene mondanom neki, hogy menjen el. Meg kellene tartanom azt az erőt, amit az imént szereztem meg.

De a kíváncsiság győz.

– Két perc – mondom. – És csak az