Amikor Gideon visszatért az asztalhoz, Hazel felemelte a fejét a karjáról, és álmosan a férfi szemébe nézett.

A szempillái sötétek és hosszúak voltak, és nyugalom áradt belőle.

Egymás szemébe néztek, és Hazel érezte, ahogy elárasztja a szeretet és a megértés hulláma. Tudta, hogy Gideon megérti őt, és biztonságban, szeretve érezte magát a férje mellett.

Hosszú idő elteltével Gideon a karjánál fogva