Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Gideon lassan hátradőlt, mintha csak sóhajtana. „Igazad van. Valóban nagyon törődik veled.”

Az eső csíkokat festett a kocsi ablakaira, a kinti fények megcsillantak a sötétségben, a küszöbön pedig egy idős férfi állt türelmesen, mankóra támaszkodva.

„Különben nem várna rád ilyen kitartóan egy ilyen esős éjszakán.”

Bruno esernyővel a kezében szállt ki a kocsiból, és kinyitotta előtte az ajtót. „Reed