Gideon ekkorra már magán kívül volt az idegességtől. A dühe mérhetetlen félelemmé változott, amint ráébredt, hogy a felé irányuló harag előbb-utóbb Hazelt is utoléri.

Semmi sem lett volna lehetetlen számukra.

Gideon ábrázata elkomorult. Kinyújtotta a kezét, hogy megragadjon valamit, de csak a levegőt markolta.

– Tudjátok meg, hol van ma Roland!

Huszonegyedikén reggel nyolc órakor ragyogó napsütés