Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Az éjszaka sötétjében könyörtelenül zuhogott a felhőszakadás.

Hazel nem akart visszaemlékezni a délután elszenvedett megaláztatásra, így kitért a tekintete elől.

– Köszönöm, hogy akkor nem vágtad rám az ajtót, és nem léptél be.

Bárhogy is történt, az akkori körülmények között ez legalább némi méltóságot hagyott neki.

Roland szemében még fagyosabbá vált a mosoly. Elsimított egy, az arcára tapadt ha