Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Az éjszaka sötétjében könyörtelenül zuhogott a felhőszakadás.
Hazel nem akart visszaemlékezni a délután elszenvedett megaláztatásra, így kitért a tekintete elől.
– Köszönöm, hogy akkor nem vágtad rám az ajtót, és nem léptél be.
Bárhogy is történt, az akkori körülmények között ez legalább némi méltóságot hagyott neki.
Roland szemében még fagyosabbá vált a mosoly. Elsimított egy, az arcára tapadt ha