Freya szégyenlősen elmosolyodott, majd így szólt: „Nemrégiben gyengélkedtem, és Roland nem szólt, mikor rátalált. Elég figyelmetlen voltam, úgyhogy tekintse ezt a jóvátételemnek.”

Hazel tekintete a nő csuklójára vándorolt. A kötést még nem vették le róla. Elég gyorsan észhez tért. Rájött, hogy semmi haszna az önsajnálatba temetkezni, és máris talpra állt.

A rendőrfőnök Roland említésére megdermedt