Ahogy belépek, Siena felém pördül; egy halom ruhát tart a karjában, amit épp elrakni készül, és félbehagyja a dallamot, amit dúdolt. Meglepettnek tűnik, hogy engem lát.

– Bria? Nem is tudtam, hogy még itt vagy. Azt hittem, Kaelen már régen hazavitt. Csak most keltél fel? Mindjárt tizenegy – hadarja vidáman. A ruhahalmot egy nagy kupacba dobja az ágyára, és egy kicsit elhúzza a függönyt. Összerezz