Kaelen feláll mellettem, és azt hiszem, el fog menni, hogy teret hagyjon nekem, esetleg hozza Sienát, hogy megnyugtasson. De nem, ehelyett letérdel a szőnyegre elém.

"Kérlek, drágám, ne sírj." Lassan nyúl felém, mintha próbálna meg nem megijeszteni, és gyengéden a fülem mögé tűri a hajamat, el az arcomból.

"Kérlek, nézz rám. Ettől nem lesz minden rendben, de meg akarom magyarázni, hogy rendesen bo