Még mindig csak döbbenten állok Mal karjaiban, és rejtegetem az arcom, amikor érzem, hogy a keze végigsimít a hajamon és a gerincemen, majd megáll a hátam közepén, és esküszöm, megbicsaklik a térdem. Mal a fülembe suttog.

– Szívesen maradok így, ameddig csak akarod, és valószínűleg meg fogom bánni, hogy ezt elmondom, de elment. – Mal hangja incselkedő, de gyengéd, mintha próbálna felbosszantani, d