**Lyra

Kint az eső hevesen vert, és alattam összegyűlt a víz, eláztatva a lábamat és a fenekemet. Vacogtam, de nem volt menekvés. A barlang túl szűk volt ahhoz, hogy felálljak.

Azon tűnődtem, hová mehetett Zelda, mennyi ideig lesz távol, és ahogy a víz a bokámig, majd a csípőmig ért, azon, hogy vajon itt fogok-e megfulladni.

Hirtelen a kövek ismét elgördültek, és Zelda bedugta vizes fejét a barlan