Kaelen szemszöge

Meg sem álltam, amíg a szobámba nem értem, és csak ekkor fújtam ki a visszatartott levegőt. – Bassza meg – motyogtam az orrom alatt.

Kezem ökölbe szorult, ahogy fel-alá járkáltam, próbálva uralni a testemet, miközben a szívem hevesen vert. A farkasom nyughatatlan volt bennem. Nem... a nyughatatlan kifejezés nem is fedte pontosan, mit érzett. A farkasom... valósággal rögzült... raj