Kaelen szemszöge

Dühösen bámultam a földön lévő üvegszilánkokat. A szavai nagyobbat ütöttek, mint a pofon valaha is tudott volna; tovább velem maradtak, mint a sajgás.

Most már túl késő. Végeztünk, Kaelen alfa.

Ezek a szavak visszhangoztak a fejemben, és a farkasom, Raze befelé kezdett mocorogni. Hevesen vicsorgott bennem, fel-alá járkálva és kétségbeesetten kaparászva, hogy kövesse őt. Hogy vissz