Frost szemszöge

A padlót bámultam, amiből nem sokat láttam, hiszen olyan sötét volt idebent. Tinta fekete, hosszú hajam, ami alapesetben a farokcsontomat súrolja, most úgy függönyözte körbe az arcomat, mintha csak egy páncél lenne, ami megvéd engem.

A nevetésük még mindig gúnyosan csengett a fülemben, amitől összeszorítottam a fogamat, és addig vájtam a körmeimet a bőrömbe, amíg nem fájt.

Nem szab