Sienna szemszöge

Egyedül ültem a hálószobám sötétjében; az egyetlen fényt a félig elhúzott függönyön átszűrődő, keskeny holdsugár adta. Az alakom formátlan árnyékot vetett a falra – törékeny és bizonytalan volt, épp, mint ahogy én is éreztem magam legbelül. A családommal folytatott kora délutáni beszélgetés újra és újra lejátszódott a fejemben, és minden egyes ismétlés fájdalmasabb volt az előzőné