Roman szemszöge

A kórház folyosóján lépkedtem, és olyan erősen összeszorítottam az állkapcsomat, hogy az már fájt. A testem minden egyes sejtje fellázadt az ellen, hogy elhagyjam Siennát; a félelmének és a szomorúságának az illata még mindig hozzám tapadt. A bennem lévő farkas tiltakozva morgott, és arra ösztökélt, hogy térjek vissza az oldalára, és álljak őrt, amíg minden fenyegetés el nem múlik.