Zita szemszöge

– Menj vissza! – morgott rám a farkasom.

– Nem – köptem a szavakat, miközben a falka határa felé sétáltam.

– Azt mondta, hogy félreértés volt – morgott hangosabban.

Felemeltem a kezem, és nevetve töröltem le a könnyeimet.

– Persze, hogyne. Mikor fogod végre a vastag fejedbe verni, hogy nem akar minket? – kérdeztem hangosan.

– De igenis akarlak – kiáltotta hátulról.

Megtorpant