Clara szemszöge:

Bram némán vezetett, míg én lopva rápillantottam néhányszor.

A nap gyorsan eltelt, és olyan boldog voltam, hogy még a városban történt incidensről is megfeledkeztem.

Mila mélyen aludt a hátsó ülésen, és pont erre volt szükségem, mert négyszemközt akartam beszélni Brammel.

Ránéztem, majd megköszörültem a torkomat, hogy magamra vonjam a figyelmét.

Egy másodpercre rám nézett, az