Ren szemszöge

Gyorsan felpattantam az ágyról, amikor nyílt az ajtó, és Vespera lépett be.

Szomorú kifejezés ült az arcán. Tudtam, hogy jelenleg nem igazán beszélünk egymással, de bármi is történt, ő sosem jött be a szobámba.

– Vespera – szóltam halkan.

Megmozdult, és szó nélkül megölelt.

Gyorsan viszonoztam az ölelést, és gyengéden simogattam a hátát.

– Mi a baj? – kérdeztem halkan.

– Haza akarok