Mire a város emlékezni kezdett rá,

már nem emberként élt bennük.

Hanem egy űrként.

Egy kicsi, pontos űrként.

A történetekben.

A helyeken.

Az időben.

A folyóval kezdődött.

Évek óta nem jártam ott.

Nem volt rá okom.

Nem volt ott játszótér Clara számára, se boltok, se rendezett ösvény.

Csak egy víztükör, amely télen túl gyorsan, nyáron pedig túl csendesen mozgott, mindig egy kicsit hidegebb volt, min