Randall a közönség soraiban ült. Arckifejezése arról árulkodott, hogy a dolgok korántsem az elképzelései szerint alakulnak; feszülten szorította ökölbe a kezét.

– Voss úr... – szólította meg halkan Torint a háta mögül.

Egyértelmű volt, hogy rá akarta venni: ebben a sorsdöntő pillanatban avatkozzon közbe, és mentse meg Milest. Ez tűnt a legkézenfekvőbb lépésnek, hiszen Torin életkora még megfelelt