A reggeli nap aranyló sugarai az ablakon át beözönlöttek, meleg fényt vetve a szobára. Lágy szellő simított végig Calla arcán, játszadozva kócos hajtincseivel. A szatén lepedők között úgy festett, mint egy mestermű, egy életre keltett, éteri festmény.

Megmozdult, gombóccá gömbölyödött, és kiélvezte a csupasz testét beborító paplan elidőző melegét.

Aztán egy apró mozdulattól éles fájdalom hasított