A kávézó gyönyörű volt.

Elegáns, padlótól mennyezetig érő ablakok szórták a reggeli aranyfényt a márványpadlóra és a bársonyszékekre. Lágy hegedűszó szólt halkan a háttérben, alig lehetett hallani az evőeszközök csilingelésétől. De Calla számára a szépség fojtogató volt, túlságosan is helytelen ahhoz képest, ami odabent várt rá.

Lélegzete elakadt abban a pillanatban, ahogy meglátta őt.

Kaelen Vanc