Cassian

Egy szívdobbanásnyi időre a világ megszűnt forogni körülötte.

„CALLA!”

A sikoly a lelkéből fakadt. Tele félelemmel, kétségbeeséssel; az a fajta hang volt ez, amely egy ember hátralévő rohadt életében kísérteni fog.

A cigaretta kicsúszott az ujjai közül, rég a feledés homályába veszve.

A teste hamarabb mozdult, mint ahogy az elméje felfogta volna. Tiszta ösztön. Mint egy állat. Előrelendült