*Rurik*

Az éjszaka közepén ébredtem. A hálószoba sűrű sötétsége fojtogatónak hatott, annak ellenére, hogy Evie mellettem egyenletesen és halkan lélegzett. A mellkasomon feküdt, meleg bőrének súlya megnyugtatóan nehezedett a felsőtestemre. Bár mindent megtett, hogy kifárasszon a zuhanyzóban, mielőtt végre ágyba bújtunk, az elmém nem volt hajlandó kikapcsolni. Az alvás makacsul elérhetetlen maradt.