*Rurik*

Az ebédlőből kiszűrődő harsány nevetés kellemes délutáni zsongássá szelídült, mire átvonultunk a birtok teraszára. A kíméletlen déli nap perzselte a kőburkolatot, sűrű hőhullámot vonva körénk. Apám helyet foglalt a kovácsoltvas kerti asztalnál; hatalmas kezei szinte eltüntették a bennük tartott vékony mobiltelefont. Épp arra készült, hogy felhívja az olasz kapcsolatait. Kifejezetten kérte