Oliver arca elvörösödött, és a földre sütötte a tekintetét. Hogy megkíméljem a további feszengéstől, közelebb léptem hozzá, és a vállára tettem a kezem, magamra vonva a figyelmét.

– Nagyon kedves tőled, hogy felajánlottad, Oliver. De tényleg minden rendben. Jól leszek. Azért köszönöm – mondtam neki.

Mosolyogva bólintott.

– Megkeresem a helyemet – mondta Oliver. – Azt hiszem, melletted ülök.

– Akko