– Engedj el – mondtam a fogam között szűrve a szót.

– Mikor hagyod már abba a színlelést, hogy nem érzel irántam semmit, Rhea? – kérdezte fülledt hangon, szeme elsötétült a vágytól, amitől hideg futott végig a gerincemen. – Tudom, hogy még mindig akarsz.

– Álmodban, Declan – motyogtam, és kitéptem a karom a szorításából.

– Azokkal a féltékeny szemeiddel néztél minket – mondta, és ujjai közé fogta