– Az istenit, rohadt idegesítő – mondta a kóborló Aureliára utalva. – El kell hallgattatnom. Add ide azt a farkasölő sisakvirágos fecskendőt! Adok még neki egy keveset, hogy megint elájuljon. Aranyosabb volt, amikor aludt.

– Nem!! – sikoltotta Aurelia, könnyek patakoztak az arcán, miközben fészkelődött és próbált küzdeni.

Gyorsan hátravágtam a fejem, és pont telibe találtam az engem lefogó kóborló