Rhea szemszöge

Az ágyamon ültem, a szívem a gyomromban, a szemem pedig megtelt könnyel. Silasnak meg sem kellett szólalnia ahhoz, hogy pontosan tudjam, mit fog mondani. Már tudtam... ma este nem megyünk sehova.

– Minden rendben? – kérdeztem, és a hangom üresnek és idegennek csengett.

– Sajnálom, Rhea. Nem igazán tudom, mit tegyek – mondta, és a hangja megadást tükrözött. – Aurelia nagyon ki van bo