Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Rhea szemszöge
Ahogy Felixet a nappali ajtajához kísértem, egy pillanatra megállt, mielőtt kimentünk volna az előcsarnokba.
– Még egyszer köszönöm, hogy kisegítesz, Rhea – mondta. – Nehéz egy másik iskolába átkerülni, de te sokat könnyítettél ezen. Örülök, hogy barátok lehetünk.
Bólintottam, és rámosolyogtam.
– Igen, én is – mondtam neki.
– Itt elbúcsúzom, és kitalálok egyedül is – mondta, majd eg