Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Rhea szemszöge

Ahogy Felixet a nappali ajtajához kísértem, egy pillanatra megállt, mielőtt kimentünk volna az előcsarnokba.

– Még egyszer köszönöm, hogy kisegítesz, Rhea – mondta. – Nehéz egy másik iskolába átkerülni, de te sokat könnyítettél ezen. Örülök, hogy barátok lehetünk.

Bólintottam, és rámosolyogtam.

– Igen, én is – mondtam neki.

– Itt elbúcsúzom, és kitalálok egyedül is – mondta, majd eg