Rhea szemszöge

– Úgy nézel ki, mint aki napok óta le sem hunyta a szemét – jegyzi meg Meg, amikor leülök mellé az egyetemi kampusz melletti kávézóban. Pocsékul éreztem magam; zuhanyozni sem vettem a fáradságot, és tudtam, hogy sötét karikák éktelenkednek a szemem alatt.

– Nem is hunytam – ismertem be. – A Silasszal való randim óta egyáltalán nem.

– Még mindig nem jelentkezett?

Megráztam a fejem.

–