„Hannah Osborne-nal kell beszélnem” – eszméltem rá, ahogy a recepciós nővérhez fordultam.

Ő begépelt valamit a számítógépébe, majd felém pillantott.

„A 303-as szobában van. Használhatja a liftet, majd a folyosón forduljon jobbra.”

Bólintással mondtam köszönetet, már nem bízva a saját hangomban. Nem voltam benne biztos, hogy jó ötlet ezt egyedül végigcsinálnom; nem mondtam meg Megnek, hogy idejövök