Rhea szemszöge

Nem voltam igazán felkészülve arra, hogy elhagyjuk a falkát. De amint átléptük a határokat, kezdtem egyre kényelmetlenebbül érezni magam. Az út nagy része csendben telt; folyton Trenton felé pillantottam, de az arckifejezése olvashatatlan volt. Nem vallott rá.

– Trenton, minden rendben van? – kérdeztem tőle, amikor már nem bírtam tovább a csendet.

Pislogott egyet, majd rám nézett.

–