Rhea szemszöge

A csend mintha órákig nyúlt volna, bár tudtam, hogy csak másodpercek teltek el. A megdöbbent arckifejezésükből nem tudtam kivenni, mire gondolhatnak, de azt tudtam, hogy én mire gondolok. Dühösen meredtem Silasre, amiért csak úgy kibökte. Még az italainkat sem kaptuk meg.

Azt hittem, talán lassan vezetjük fel a témát, először egy kis csevegéssel. De nem… úgy döntött, hogy csak kibök