Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához
Jo levegő után kapott, és a szája elé tapasztotta a kezét; a szeme kerekebbre tágult, mint amilyennek valaha is láttam.
– Erre nem számítottam – suttogta. – Mint az elrendelt társak?
Bólintottam.
– Igen, mint azok a társak, ahol a farkasok nem bírnak betelni egymással – feleltem, és hátradőltem a kanapé párnáján.
Meg leült mellém a kanapéra, a kezében a telefonjával.
– A szobaszerviz már úton van