Koppints az oldalra a gyors menü megnyitásához

Jo levegő után kapott, és a szája elé tapasztotta a kezét; a szeme kerekebbre tágult, mint amilyennek valaha is láttam.

– Erre nem számítottam – suttogta. – Mint az elrendelt társak?

Bólintottam.

– Igen, mint azok a társak, ahol a farkasok nem bírnak betelni egymással – feleltem, és hátradőltem a kanapé párnáján.

Meg leült mellém a kanapéra, a kezében a telefonjával.

– A szobaszerviz már úton van