Amikor nem válaszoltam azonnal, Maeve megindult, hogy elmenjen mellettem. Megragadtam a csuklóját, ahogy elhaladt mellettem, és visszarántottam a testét. A háta a mellkasomnak csapódott, én pedig a szabad karommal átöleltem a derekát, mielőtt megpróbálhatott volna elszabadulni. Az ajkamat a füléhez hajoltam, halkan kuncogva, amitől megborzongott.

– Ó, Ember – suttogtam rekedt hangon. – Eljön a nap