– Helyes – mondta, és akkorát sóhajtott, hogy az egész teste megereszkedett tőle.

– Jól vagy, Szeplős? – kérdeztem tőle. – Még mindig rosszul érzed magad? Vigyelek a karomban? Hívjam Doki-t?

– N-nem – dadogta. – Nem úgy vagyok rosszul, én csak... – elharapta a mondat végét, lehajtotta a fejét, és újra lehunyta a szemét.

– Mi a baj, kicsim? – kérdeztem. – Kezdesz megijeszteni.

– Declan... – mondta